Újabb kommunikációs bravúr kerekedett ki a FŐTÁV Zrt. száján.
E szerint, semmi akadálya annak, hogy a jelenlegi sugaras, hőtermelő szigetekkel üzemelő hőellátó rendszert, egy nagy, minden hőtermelőt összekapcsoló körvezetékkel léptessenek egyetlen rendszerbe.
Nézzük, mik is a problémák ezzel:
Nyomáskülönbség: Minden jelenlegi hőtermelő egység, és a hozzá tartozó primer vezetékhálózat, más-más nyomáson üzemel.
Hőmérsékletkülönbség: Minden jelenlegi hőtermelő egység más-más primer hőfokot produkál. Magyarul:Az erőműből, gázmotorból, stb kilépő víz hőmérséklete más.
Körvezeték kivitelezési nehézségek: Míg az előző kettő, bár nehézkesen, de mégis megoldható, addig ez a pont szinte kivihetetlen. Lássuk, hogy miről is beszélünk.
Adott egy vezetékpár. Az egyik a ház felé menő nayon meleg, míg a másik, a háztól érkező, már némileg lehült kevésbé meleg hőhordozó közeget szállítja.
Ezek átmérője azonos. Kb 80-100 cm. Az egyszerűség kedvéért, számoljunk ez utóbbi mérettel.
Szóval, van ez az 1 méter átmérőjű cső, amiből rögtön kettőt kell egymás mellé tenni.
Igen ám, de ezt az 1 méteres átmérőjű csövet illene szigetelni. No, nem nagyon, csak egy kicsit. Mondjuk egy méltányos, nem túl jelentős 10 cm-es szigeteléssel kalkulálva, a külső átmérő máris 120 cm. Ha a két bazi csövet egymás mellé tesszük, rés nélkül, máris 2,4 m-nél tartunk.
Ezeket a csöveket hegeszteni szokás. Tehát, kell némi hely, ahol a hegesztő elfér.
Ezt a helyigényt, jelöljük meg 0,6 m-ben. Ennyi hely kell tehát a két szigetelt cső között, valamint mellett, hogy legyen hely az összehegesztéshez.
Számoljunk együtt:
Két cső mérete= 2×120 cm=240cm
Hegesztéshez szükséges hely: 1×60 cm a két cső között, 2×60cm a csövek külső felénél. Ez összesen 3×60cm=180 cm
Tehát, kell egy munkaárok. Ennek a munkaároknak a minimális szélessége 240+180=420cm.
Az árkok másik jellemző mérete a szélességen kívül a mélység. Számoljunk ezzel is!
Van ugyebár az aszfalt szintje, amin most a vereshetes is közlekedik. Ez a 0 (nulla) szint.
A cső külső átmérője 120 cm. tehát, ha nem számolunk sem az aszfalt, sem pedig az alatta lévő betonalap vastagságával, ilyen mély árkot kell készítenünk. Pontosabban kellene. Hiszen, ne feledkezzünk meg arról, hogy a távfűtésen kívül, léteznek egyéb közművek is. Ilyen az ivóvíz-ellátás, a csatorna, és az elektromos földkábelek. Mivel ezek alá kell elhelyezni a szóban forgó vezetéket, ezért minimum 150 cm-rel a jelenlegi 0 szint alá kell tenni a vezetéket. Azaz, van egy aszfalt szintje alatti 150 cm-es mélység. Itt lehet az építend körvezeték lefmagasabb pontja, magyarul teteje. Tehát, ennél 120 cm-rel kell mélyebbre ásni. Pontosabban kellene, hiszen a csöveket nem a puszta földre szokás fektetni, hanem támasztókra.
Számszerűsítve tehát, mint tényezőt kalkulálva:
Aszfalt vastagsága 10 cm
Útalap beton vastagsága 30 cm
Meglévő közművek miatti szükséges leásás 150 cm
Vezeték vastagsága 120 cm
Vezetéket tartó támasztók vastagsága 20 cm.
Az összesen annyi mint 3,4 m. Nos, ennél a mélységnél már meg kell támasztani az árok falát, az esetleges omlásveszély elkerülése érdekében.
Adott tehát, egy alsó hangon 3,4m mély, és 4,2m széles árok. amit olyan nyomvonalon kell vezetni, hogy az a jelenlegi hőtermelő pontokat összekösse. Ezek a hőtermelők (már) nem a városon kívül helyezkednek el. Ezeket, másképpen szólva, körbenőtte a város.
Hova lehet tehát fektetni ezeket a csöveket? Az utak alá.
Nem irigylem a jelentős dugók árán nemrég felújított utakat felbontókat!
FIGYELEM! A fenti számítás során nem számoltunk ún. lírákkal, magántulajdonon keresztülmenő nyomvonallal. Nem számoltunk továbbá azzal sem, hogy a körvezetékbe ölt pénzen kívül, mennyi marad például a hőközpontok felújítására. És akkor a jelenleg működő közművek kerülgetését, kiváltását sem hangsúlyoztuk túlzottan.
